A St. Louis-i Washingtoni Orvostudományi Egyetem 19 beteg részvételével folyt, mindannyian súlyos, életveszélyes szívritmuszavarban, úgynevezett kamrai tachycardiában szenvedtek és a kezelések nem segítettek rajtuk.

Egyetlen nagy dózisú, a szívre irányított sugár jelentősen csökkentette a gyors szívveréssel járó rohamokat.

Az eredményeket az Amerikai Onkológiai Sugárterápiás Társaság (ASTRO) Chicagóban szerdán zárult éves ülésén mutatták be - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutatók arról számoltak be, hogy a terápia után egy évvel 72 százalékos, két év múlva 52 százalékos volt a túlélők aránya.

"Reményt keltőek a számok, különösen azért, mert a betegek olyan állapotban voltak, hogy már nem lehetett több katéterezést végrehajtani rajtuk" - mondta Clifford G. Robinson, a Washingtoni Egyetem professzora.

A résztvevők közül kilencen haltak meg két éven belül, hatan szívbetegségben - többek között szívmegállásban és a szívritmuszavar újabb jelentkezése miatt -, hárman nem szívproblémák miatt: egyikük balesetben, egy másik gyógyszermérgezésben, a harmadik hasnyálmirigyrákban.

Két betegnél alakult ki szívburokgyulladás, ami a sugárkezelés gyakori mellékhatása, egy harmadik túlélőt meg kellett operálni, mert gyomra és szíve között sipoly alakult ki. Ezek a problémák a terápia után több mint három évvel léptek fel.

Az új eljárás nem igényel műtéti beavatkozást, csak EKG-vizsgálatot kell végezni és CT-felvételt kell készíteni a szívritmuszavar helyének meghatározására.

A problémás hely radiációja egyetlen, nagy dózisú sugárral tíz percig se tart, se érzéstelenítésre, se kórházi kezelésre nincs hozzá szükség, a terápia után a páciens hazamehet.

A kutatók hangsúlyozták, hogy csak akkor szabad a sugárkezeléshez folyamodni, ha minden más lehetőséget kimerítettek.