"Magyarország 2010-ben új irányt választott, amely mindenekelőtt arról szólt, mitől akar jó messze eltávolodni, majd a rákövetkező választások egyre inkább arról is szóltak, merre akar menni" - idézte fel a Néprajzi Múzeum vasárnapi ünnepélyes átadóján a projekt miniszteri biztosa.

Baán László hozzátette: az, hogy épül-e történelmi léptékben rendszer ezekből a megnyert választásokból, azon múlik, létrejön-e mindebből közösségi hit és ez a hit "épít-e magának katedrálist".

Amikor 2012-ben a kormány döntése alapján nekiláttak a Városliget megújításának, még nem lehetett sejteni, hogy "minden irigység ellenére" itt épül meg "a mi időnk katedrálisa" - fűzte hozzá.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés.

Baán László méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért.

Köszönetét fejezte Kemecsi Lajos főigazgatónak és kollégáinak, hogy szakmai szempontból részt vettek az épület megvalósításában, valamint a beruházó Városliget Zrt. stábjának is, amely a Magyar Zene Háza és az Operaház Andrássy úti palotája után ismét bizonyította: "ma a legjobb kulturális beruházó cég Magyarországon".

Baán László kitért arra is, hogy miből táplálkozhat a park zöldfelületének megújítását is valóra váltó Liget Budapest projekt elleni ádáz düh, amely - mint fogalmazott - "mára egyre inkább egyszólamúvá válik".

Mint felidézte, számtalan civil szervezettel jött létre együttműködés. Feltűntek azonban olyan politikusok és önjelölt próféták, akik "zöldre dukkózva" legalább néhány elem megvalósítását szeretnék megakadályozni, mert ha ezek megépülnek, még a híveik sem nekik, hanem a saját szemüknek fognak hinni - szólt a projekt ellenzőiről.

Ha azonban megépülhet az Új Nemzeti Galéria is, miénk lesz és magyar lesz a legkomplexebb kulturális negyed az egész kontinensen - hangsúlyozta Baán László.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, "a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt" eredményeként.

Felidézte, hogy már az 1880-as években szorgalmazták a gyűjtemény számára egy méltó és alkalmas épület megvalósítását, ám erre egészen 2022-ig kellett várni.

Az 1872-ben megalapított intézmény 1892-ben vált ki a Nemzeti Múzeumból, és az elmúlt másfél évszázadban sokat vándorolt, évtizedekig például éppen a Városligetben volt látható, legutóbb pedig a Kossuth téri Igazságügyi Palota épületében működött.

A gyűjtemény 2021-ben költözött be a Liget Budapest projekt részeként a Szabolcs utcában megvalósított, szintén világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, hétfőn pedig megnyílik az intézmény kiállításainak, rendezvényeinek, ismeretátadási és tudományos tevékenységeinek korszerű helyszíneként az új főépület is - mondta el a főigazgató.

"Százötven esztendős adósságot róttunk le ezáltal" - hangsúlyozta Kemecsi Lajos.

Mint hozzátette, mára egyértelműen megállapítható, hogy a budapesti intézmény a régió néprajzi múzeumai között kivételes helyzetben van és végre az értékeihez méltó helyszínen működhet, mindez pedig Magyarország kormányának messzemenő támogatásával történt.