Balogh Péter hangsúlyozta, Magyarországon a nagy építőipari cégek kimondottan erősek, 2024-re el vannak látva munkával és továbbra is profittermelő fázisban vannak.

Az építőiparban az elmúlt években volt egy nagyon erős túlárazottság, azonban a kereslet mérséklődésével a cégek visszatérnek a normál árazási fázisba. Ez a tendencia érinti ugyan a nagyobb építőipari vállalkozásokat is, de főként a kis- és közepes cégekre jellemző - mondta Balogh Péter, aki szerint ez az állapot új megrendeléseket generál.

Arra is kitért, hogy a nagy építőipari cégeknél az állami megrendelésekről a piaci munkákra - például az országba érkezett külföldi működőtőke befektetések (FDI) mentén elkezdődött beruházásokra - terelődik a hangsúly. Rámutatott, hogy az az építőipari kapacitás, amelyet korábban az állami beruházások kötöttek le, az intenzív FDI-projekteknek köszönhetően most ezekbe a nemzetközi fejlesztésekbe áramlik.

Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője az építőipar európai helyzetéről megjegyezte, hogy az Európai Unióban 2022-ben az építési piac termelési értéke 1768 milliárd euró volt. Becslések szerint ez az összeg 2,5 százalékkal csökkent 2023-ban.

Az építőipar területén a tagállamok között tavaly éves szinten nagy kilengések voltak: Romániában mérték a legnagyobb, több mint 30 százalékos növekedést, míg Szlovákiában 10 százalékot meghaladó csökkenés történt.

Kiemelte, hogy a Magyarországon is a gazdaság egyik meghatározó szegmense az építőipar, 380 ezer embert foglalkoztat, az ágazatban 150 ezer vállalkozás található, túlnyomó részük mikro- és kivállalkozás.

Horti Flóra szólt arról is, hogy tavaly éves összevetésben 5 százalékkal csökkent az építőipar termelési értéke, az idén további 1,1 százalékos mérséklődésre számítanak.

Tavaly - bár a Központi Statisztikai Hivatal számai még nem ismertek - becslések szerint 90-110 ezer közötti tranzakció történt a magyar lakáspiacon. A tranzakciószám az idén 20-30 ezerrel bővülhet. A növekedést a csökkenő kamatszint, a reálbér emelkedése és a csok plusz támogatja, és erősítheti az is, hogy az állampapír-piacról a befektetések egy része átterelődhet a befektetési célú lakásvásárlásokba.