Biztosítva, hogy bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak.

A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant akkor vásárolja meg, ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, továbbá ha legalább két gyermeket nevelnek. Emellett feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte. Az adós ebben az esetben az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg.

A hitelező pénzintézetnek – megvizsgálva, hogy a szükséges feltételek fennállnak-e – a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről. A törvény pedig megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás szüneteltetésének lehetőségét.

További megkötés, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan – a hitelszerződés megkötésekor megállapított – forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen.

A kormány indoklása szerint e feltételek biztosítják, hogy csak a legrászorultabb adósok élhessenek a lehetőséggel, és a konstrukció ne okozzon vállalhatatlan költségvetési terhet. A jogszabály alapján a budapesti és a megyei jogú városokban lévő ingatlanok vételára a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, más városokban azok 50, községekben 35 százaléka.

Az eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egy időben a hiteladósnak visszavásárlási jogot enged, amelyet az legkorábban fél év múlva, legkésőbb pedig két év elteltével gyakorolhat. A visszavásárlási jog akkor is él, ha az ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül, amire a szabályozás ingyen ad lehetőséget.

A bérlő bérlőtársi viszonyt nem létesíthet

A visszavásárlási ár a forgalmi értéknek a hitelszerződés megkötésekor kifizetett önerővel és a később kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, illetve a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárnak a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb. A szabályozás értelmében az eszközkezelő az átvett ingatlant abban az állapotban adja – határozatlan időre – bérbe, amelyben az adásvételi szerződés megkötésekor van, azaz felújítást nem végez.

A bérlő az ingatlanba ezután csak a házas- vagy élettársát, saját vagy a társa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be. Bérlőtársi viszonyt nem létesíthet, az eszközkezelő ugyanakkor kikötheti a bérlő életvitelszerű bentlakását. A – bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető –- lakbér mértékét a kormány rendeletben határozza meg.

A Nemzeti Eszközkezelőt augusztus végén alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; az eszközkezelő egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság, részvénye forgalomképtelen. Az alapítói jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az MNV Zrt. útján gyakorolja. Az eszközkezelő nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet, feladatait az állam teherbíró képességéhez igazodva, a rendelkezésére álló források erejéig látja el a törvény szerint.

A hétfőn elfogadott jogszabály indoklása arra is kitér, hogy mivel a társaságot a pénzügyi-gazdasági válság hatására nehéz helyzetbe jutott hiteladósok megsegítésére hozták létre, valószínűsíthető, hogy az eszközkezelőre csak átmenetileg lesz szükség. Ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a feladatait közreműködő szervezetek útján is elláthassa.